Stressz �s stresszkezel�si technik�k

J�l ismert jelens�g, hogy kutya k�zeledt�re a macska felugrik, h�t�t felg�rb�ti, izmai megfesz�lnek, pupill�i kit�gulnak, d�h�sen f�j. Vesz�lyt �rezve v�dekez�-t�mad� helyzetet vesz fel. Igen, ez is stressz. Ezek a stressz jelei.

Cannon, bostoni fiziol�gus kutat�sai alapj�n kider�lt, hogy az �llat a legk�l�nb�z�bb nyugtalan�t� ingerekre �gy reag�l, �s a l�that� elv�ltoz�sokat a szervezetben bek�vetkez� biol�giai v�ltoz�sok eg�sz sora k�s�ri. Hasonl�k�ppen v�laszol az emberi szervezet is a nyugtalan�t� k�ls� hat�sokra, amelyeket �sszefoglal� n�ven stressznek nevez�nk. Modern stresszhelyzetek A stresszhelyzetre adott v�laszreakci�t "k�zdelmi vagy menek�l�si" �szt�nnek is nevezhetj�k. B�r manaps�g a stresszt okoz� �lethelyzetek ritk�n jelentenek k�zvetlen �letvesz�lyt, szervezet�nk m�gis �gy reag�l, mintha az t�nylegesen fenn�llna, ak�r val�di, ak�r k�pzelt v�szhelyzetr�l legyen sz�. El�id�zheti a k�zleked�si eszk�z�k zs�folts�ga, a forgalom l�rm�ja, a szomsz�db�l �rad� hangos zene, a folyton zajos csal�di k�rnyezet, az �lland� munkahelyi z�g�s, hangzavar, stb. Az ilyen zavar� k�r�lm�nyek t�lterhelik az idegrendszert, nyugtalans�got, t�relmetlens�get, s�t szorong�st, s�lyos esetben depresszi�t v�lthatnak ki. A stressz�rz�snek egy m�sik v�ltozata ink�bb lelki, �s nem puszt�n idegi reflexen alapszik. Egy-egy �lethelyzet (p�ld�ul v�l�s, munkahely-v�ltoztat�s, h�zass�gk�t�s) fesz�lts�get id�zhet el�. Ezek az �rz�sek vagy kellemesek, vagy kellemetlenek, de mindenk�ppen el�re tudhat�k. Manaps�g k�zismert az a fajta fesz�lts�g, amely az elfoglalt - menedzsert�pus� - f�rfiak �s n�k k�r�ben gyakori. A szenved� alany �gy �rzi, �lland� nyom�s alatt van, nem tud megfelelni a vele szemben t�masztott k�vetelm�nyeknek, vagy ehhez teljes eszk�zt�r�t, energi�j�t, koncentr�l�k�pess�g�t mozg�s�tania kell. V�szreakci� �s k�vetkezm�nyei Az ember szervezet�ben stressz hat�s�ra felszaporodnak a k�l�nb�z� stresszhormonok. Ezek a hormonok l�ncreakci�t ind�tanak el. Az els� l�p�s a "riad�", amely a szervezet tartal�kainak mobiliz�l�s�t jelenti a bels� elv�laszt�s� mirigyek, els�sorban a mell�kvesek�reg hormonjainak kiv�laszt�sa r�v�n. Sebesebben ver a sz�v, szapor�bb a l�gz�s, emelkedik a v�rnyom�s, kiver a ver�t�k. Egy-egy f�lelmetes helyzetben - a megemelkedett v�rnyom�s k�vetkezt�ben - t�bb v�r jut az izmokba, melynek hat�s�ra felszabadulnak a v�dekez�shez, a menek�l�shez sz�ks�ges energi�k. Ha a fesz�lts�get kelt� esem�ny, �rz�s elm�lik, a szervezet ism�t norm�lisan m�k�dik. Ha viszont ez a felp�rgetett �llapot t�l hossz� ideig tart �s nem k�veti nyugodt felt�lt�d�si id�szak, kimer�lhet�nk, �s komoly eg�szs�g�gyi k�rosod�sokat is szenvedhet�nk. Testi-lelki hat�sok A stressz kihat a szexu�lis �let�nkre is. A f�rfiakn�l mereved�si zavarokat, korai mag�ml�st, a n�kn�l a libid� cs�kken�s�t, az orgazmus elmarad�s�t okozhatja, �s a menstru�ci�s panaszok h�tter�ben is gyakran a stressz �ll. A tart�san fesz�lt �llapot kimer�lts�get eredm�nyez, �s sz�mos pszichoszomatikus (lelki eredet�, de testi panaszokban megnyilv�nul�) betegs�ghez,gyakran depresszi�hoz is vezet. A legismertebb pszichoszomatikus betegs�g a fejf�j�s, a gyomor- �s nyomb�lfek�ly, a magas v�rnyom�s, az asztma, a fek�lyes vastagb�lgyullad�s, a neurodermatitisz, a reuma. Stresszkezel� technik�k A fesz�lts�g egy hat�rig aktiviz�l, v�rpezsd�t� hat�s�: az �let�nk unalmass� v�lna kih�v�sok, megoldand� probl�m�k n�lk�l. Ugyanakkor id�nk�nt �gy �rezz�k, a hull�mok �sszecsapnak a fej�nk felett. M�st nem tehet�nk, meg kell tanulnunk higgadtan kezelni a konfliktushelyzeteket, hogy meg tudjunk felelni a folyamatos kih�v�soknak. Vannak azonban olyan vesz�lyes l�tszatmegold�sok, amelyeket jobb elker�lni. A stressz k�vetkezt�ben kialakul� zavarok p�ld�ul nem enyh�thet�k nyugtat�- vagy �l�nk�t�szerekkel. A k�v�, a cigaretta, az alkohol, a k�b�t�szer, a t�lz�sba vitt ev�s �tmenetileg enyh�theti a panaszokat, de hossz� t�von s�lyosb�tj�k a t�neteket, �s m�g t�bb szenved�st okoznak. Az els� l�p�s a stressz legy�z�s�re a j�zan m�rlegel�s. Tudnunk kell, mi okozza a fesz�lts�get, mit kell megv�ltoztatni az �letvitel�nkben ahhoz, hogy ezt cs�kkents�k. Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozg�st, sportot, mivel a combot, a karizmokat dolgoztat� tornagyakorlatok serkentik az "�r�mhormon-termel�st", ez�rt javulhat a hangulatunk. J� hat�sa van p�ld�ul a ker�kp�roz�snak vagy egy kellemes s�t�nak a friss leveg�n. A tudatos l�gz�s is sokat seg�thet. �si, m�g az �llatvil�gb�l magunkkal hozott reflex ugyanis, hogy v�szhelyzetben a szervezet�nk �t�ll a felsz�nes l�gz�sre. Az idegess�g, f�radts�g, fesz�lts�g egyik biztos jele, ha felsz�nesen, kapkodva vessz�k a leveg�t. A tudatos l�gz�s k�nnyen megtanulhat�, �s ezzel gyorsan �s l�tv�nyosan cs�kkenthetj�k a modern �letform�b�l ad�d� stresszhelyzetek k�vetkezm�nyei.Az egyenletes l�gz�s automatikusan cs�kkenti a stresszhormonok szintj�t a szervezet�nkben, m�rs�kli a sz�vver�sek gyakoris�g�t �s cs�kkenti a v�rnyom�st.

D�tum: 2003. december 17. Szerz�: Kiss �va InterStat.huhttp://www.interstat.hu/">InterStat.hu>