A poz�ci� meg�rz�s�ben seg�tenek a k�pz�sek, s�t ak�r a fizet�s is n�velhet� vel�k

Munkahelymegtart�s 45 �v felett

Az �t- �s a tov�bbk�pz�sek seg�tik legink�bb a 45 �ven fel�liek munkahelymegtart�s�t, de �nbizalmukat is nagym�rt�kben n�velik az �j ismeretek. Egy tanulm�ny szerint az id�sebbek �ltal elv�gzett k�pz�sek hetven sz�zal�ka munkaer�-piaci szempontb�l mindenk�pp hasznosul.

A 34 �vn�l fiatalabbak t�bb mint k�tharmada, a 45 �ven fel�lieknek mind�ssze n�gytizede vesz r�szt k�pz�sekben, holott legink�bb az id�sebb koroszt�ly szorulna r� az �j ismeretek megszerz�s�re, vagy a r�giek felfriss�t�s�re. Munkav�llal�si neh�zs�geik ugyanis gyakran az el�gtelen iskol�zotts�gi �s szakk�pzetts�gi szintb�l sz�rmaznak – �ll�tja a GKI tanulm�nya, amely t�bbek k�z�tt a k�pz�s �s a foglalkoztat�s kapcsolat�t vizsg�lta.

A m�r megl�v� iskolai v�gzetts�g meghat�roz� a tov�bbi ismeretek megszerz�se sor�n, ugyanis m�g a legfeljebb nyolc �ltal�nost v�gzettek mind�ssze �t sz�zal�ka j�r tanfolyamra, addig a szakk�z�piskol�t v�gzettek csaknem fele, a fels�fok� v�gzetts�g�eknek pedig k�zel k�tharmada. A „holtig tart� tanul�s” doktr�n�j�t teh�t legink�bb az �rtelmis�giek �rzik saj�tjuknak – fogalmaz Adler Judit, a GKI kutat�ja.

A v�gzett munka jellege �s a poz�ci� szerint is kimutathat�k a k�l�nbs�gek. Legnagyobb ar�nyban a beosztott 45 �v feletti diplom�sok k�pzik magukat, �ket k�vetik a vezet�k-ir�ny�t�k �s a k�z�pfok� v�gzetts�g� szellemiek. Az id�sebb fizikai dolgoz�knak csak mintegy negyede j�rt valamilyen szaktanfolyamra.

A k�pz�sek d�nt� t�bbs�g�t, azaz csaknem n�gy�t�d�t a munkaad�k fizett�k, a munkav�llal�i (r�szbeni vagy teljes) finansz�roz�s ar�nya 16 sz�zal�kos, m�g a Foglalkoztat�si Hivatal az esetek �t sz�zal�k�ban szerepelt finansz�roz�k�nt. A nyolc �ltal�nost vagy kevesebbet v�gzettek tanfolyamait kiz�r�lag m�s fizette, saj�t finansz�roz�sra legink�bb a gimn�ziumot, a f�iskol�t vagy egyetemet v�gzettek k�pesek �s hajland�k. Mivel a k�pz�sek oroszl�nr�sz�t munkaad�k fizetik, nem meglep�, hogy az ismeretszerz�s m�dj�nak h�romnegyede szakmai tov�bbk�pz� jelleg�. Tov�bbi 14 sz�zal�ka �j szakismereteket ad�, egytized�k pedig egy�b �ltal�nos jelleg� (p�ld�ul nyelv- �s sz�m�t�g�pes tanfolyam). A rutin jelleg� tanfolyamok (munka-, baleset-, t�zv�delmi stb.) ar�nya eleny�sz�, nem �ri el a k�t sz�zal�kot sem.

A tanulm�ny k�sz�t�sekor a v�laszad�knak �tfokozat� sk�l�n �rt�kelni�k kellett az �t- vagy tov�bbk�pz�s hat�sait, hasonl�an az iskolai oszt�lyzatokhoz, egyt�l �tig. Ebb�l kider�lt, hogy a k�l�nf�le k�pz�seken r�szt vev�k mintegy h�romtizede nyilatkozott �gy, hogy foglalkoztat�si szempontb�l semmilyen szerepe sem volt a k�pz�seknek, vagyis a k�pz�sek hetven sz�zal�ka munkaer�-piaci szempontb�l hasznos volt. Legfontosabb hat�snak az bizonyult, hogy a k�pz�s hozz�seg�tette a 45 �ven fel�lieket munkahely�k megtart�s�hoz – a v�laszad�k 60 sz�zal�ka nyilatkozott �gy –, az �tlagos oszt�lyzat 3,0 lett.

A m�sodik legnagyobbra �rt�kelt hat�s az �nbizalom n�veked�se volt. E t�nyez� �rt�kel�se csak kev�ss� marad el az el�z�ekben vizsg�lt munkahelymeg�rz� hat�st�l. �rdemi k�l�nbs�g viszont, hogy els�sorban az �ltal�nos jelleg� tanfolyamokon r�szt vettek �rz�kelik ezt a hat�st. Sz�mukra egy-egy �j tud�ster�let „felfedez�se”, s az ehhez kapcsol�d� j� �rz�s szem�lyis�gfejleszt� hat�st is jelent. A fizet�sben t�rt�n� el�l�p�s �tlagos oszt�lyzata 2,4, a v�laszad�k mintegy harmada �rz�kelt �sszef�gg�st az elv�gzett k�pz�s �s a b�remel�s k�z�tt.

Adler Judit szerint a 45 �ven fel�liek sz�m�ra nemcsak a munkahely megtart�s�hoz sz�ks�gesek a k�pz�sek, hanem a tart�san munkan�lk�lieknek l�nyeg�ben az egyetlen lehet�s�get jelenti a munk�hoz val� viszszat�r�sre. (KI)