Ismerkedjünk meg a fokhagymával közelebbről is.

A fokhagyma legalább ötezer év óta ismert és használt növény, hiszen a sumér ékírásos táblák már javasolják használatát, az egyiptomiak pedig nemcsak fogyasztói voltak, hanem még fizetőeszközként is alkalmazták.

A fokhagyma a középkorban - könnyebb hozzáférhetősége miatt - a szegények egyik fő gyógyszere lett.

 Az első világháború idején pedig levét a harctéri sebek elfertőződésének megakadályozására használták.

 A mai fokhagyma egy elő- vagy közép-ázsiai rokonfajból származó, igen népszerű fűszer- és gyógynövény.

Fő hatóanyaga a kb. egy százalékban előforduló speciális, szagtalan aminosav, az allin, mely a hagyma aprítása, roncsolása során alakul át a jellemző szagú, allicin nevű vegyületté. Ez még igen nagy hígításban is (1:100 000) fertőtlenítő hatású.

A fokhagyma két gyógykészítményt is ad, hiszen ilyennek számít a hagymája és a növényből előállított olaj is.

Rendszeres, kúraszerű alkalmazása csökkenti a koleszterinszintet, gátolja a vérrögképződés lehetőségét, nagyobb adagban bélféregűző hatású.

A fokhagyma, illetve a fokhagymával fűszerezett ételek értéke megelőző szerepükben és abban rejlik, hogy kiegészítheti a különböző gyógyszeres kezeléseket.

ALKALMAZÁSA

• A fokhagymával megelőzhető az érelmeszesedés (mivel gátolja a magas koleszterin és triglicerid szint kialakulását) és a magas vérnyomás kialakulása.
• A fokhagyma hatásos a különböző baktériumok, vírusokat, és a bélfertőzések leküzdésében. Enyhíti a megfázásos, köhögéses és légúti megbetegedések tüneteit.
• Alkalmazható emésztőrendszeri problémák esetén.
• Enyhíti a menstruációs görcsöket.
• Antioxidánsként immunrendszeri serkentő. Valószínűleg a rák kialakulásának megelőzésében is jótékony hatású.